Foglalkozási stressz és kockázati tényezők az állatorvosok körében

A foglalkozási stressz értékeléséhez a “Svéd igény-kontroll-támogatási kérdőív” török változatát használták. A résztvevők átlagéletkora 37,45 +/- 9,11 év volt, és az alanyok 28,3%-a nő volt. A munkaterhelés, a munkakontroll, a készség, a döntési szabadság és a szociális támogatás átlagpontjai a standard eltérésekkel együtt 9,42 +/- 1,86, 10,27 +/- 2,72, 7,06 +/- 1,78, 3,21 +/- 1,64 és 11,26 +/- 3,94 értéket mutattak. Jelentették, hogy 92 alany állami intézményben, 131 pedig a magánszektorban dolgozott. A döntési szabadság és a társadalmi támogatás szintje az állami intézményeknél dolgozó sebészeknél statisztikailag szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a magánszektorban dolgozó társaiknál. A két csoport között nem volt statisztikailag szignifikáns különbség a munkaterhelés, a munkakontroll és a készséghasználat terén. A résztvevők 54,3%-a számolt be arról, hogy volt autóbalesete, 19,3%-uk arról számolt be, hogy az elmúlt egy évben történt a baleset, 9,9%-uk pedig arról, hogy beteglátogatás közben történt a baleset. A török állatorvosok többsége a vizsgálati csoportunkban arról számolt be, hogy foglalkozási stresszt éltek át. A munkahelyi stressz és a munkakörnyezetben lévő kapcsolódó tényezők negatívan befolyásolhatják a munkaegészségügyet azáltal, hogy fizikai, mentális és szociális problémákat okoznak. Bővebben ITT olvashat.