Az etikai konfliktusok és az ebből fakadó erkölcsi szorongás gyakori jelenségek a mai állatorvosi gyakorlatban, és negatívan befolyásolják a mindennapi gyakorlati életet, de az állatorvosok nem feltétlenül azonosítják vagy jelölik őket.
Módszerek
Vegyes módszerekkel végzett szekvenciális magyarázó tervezés; 889 észak-amerikai állatorvos bizalmas és anonim online mintavétele.
Eredmények
A válaszadók többsége arról számolt be, hogy konfliktust érez azzal kapcsolatban, hogy milyen ellátást célszerű nyújtani. A válaszadók több mint 70%-a úgy érezte, hogy az akadályok, amelyekkel szembesültek, és amelyek megakadályozták őket abban, hogy megfelelő ellátást nyújtsanak, közepes vagy súlyos stresszt okoztak nekik vagy munkatársaiknak. A résztvevők 79%-a számolt be arról, hogy olyan ellátást kértek tőlük, amelyet hiábavalónak tartottak. A résztvevők több mint 70%-a arról számolt be, hogy nem kapott képzést a konfliktusmegoldás vagy az öngondoskodás terén.
Következtetések és klinikai jelentőség
Az állatorvosok széles körben elterjedt etikai konfliktusokról és erkölcsi szorongásról számolnak be számos praxistípusban és demográfiai szempontból. A legtöbb állatorvosnak kevés vagy semmilyen képzése nincs arról, hogyan csökkenthetné e problémák hatását. Az etikai konfliktus és az ebből eredő erkölcsi szorongás a stressz és a rossz közérzet fontos forrása lehet, amelyet nem ismernek fel széles körben és nem határozzák meg jól. A humán egészségügyi ellátásban az erkölcsi distressz csökkentésére használt, jól kutatott és hatékony eszközök adaptálhatók e probléma enyhítésére. Bővebben ITT.
