Módszerek: A brit és ír állatorvosi egyetemek azon hallgatói, akik klinikai EMS-t végeztek, egy keresztmetszeti vizsgálat keretében zárt és nyitott kérdésekből álló felmérést töltöttek ki. A válaszadók attitűdjei mellett demográfiai adatokat és a diszkriminációval kapcsolatos tapasztalatokat gyűjtöttek az incidensek és a bejelentés részleteivel együtt. A kvantitatív adatokat Pearson-féle chi-négyzetelemzéssel elemezték a válaszadók jellemzőinek, valamint a diszkriminatív viselkedéssel kapcsolatos tapasztalataiknak és az azt követő jelentésnek az elemzésére. A nyílt kérdésekre vonatkozó adatok esetében kvalitatív tartalomelemzést alkalmaztak.
Eredmények: A 403 válaszadó 36,0%-a tapasztalt olyan viselkedést, amelyről úgy gondolta, hogy diszkriminatív. A diszkrimináció leggyakoribb formája a nemen alapuló megkülönböztetés volt (38,0%), amelyet az etnikai hovatartozás követett (15,7%). Szignifikáns összefüggés volt a válaszadók diszkriminatív viselkedést tapasztaltak és a következő jellemzők között: életkor(p = 0,0096), fogyatékosság(p < 0,00001), faj/nemzetiség(p < 0,0001), nem/nem(p = 0,018) és LMBTQ+ státusz(p = 0,001). A felügyelő állatorvosok voltak a leggyakrabban jelentett diszkriminatív viselkedés elkövetői (39,3%), szemben az ügyfelekkel (36,4%). A diszkriminációt tapasztalt válaszadóknak csak 13,9%-a számolt be az esemény(ek)ről. A fogyatékossággal élő válaszadók értettek a legkevésbé egyet azzal az állítással, hogy a szakmai testületek eleget tesznek a diszkrimináció ellen(p < 0,0001). A legtöbb válaszadó egyetértett azzal, hogy a szexizmus még mindig probléma (74,4%), de a férfiak nagyobb valószínűséggel nem értettek egyet(p = 0,004). A legtöbb válaszadó úgy vélte, hogy az etnikai sokszínűséget növelni kell (96,3%).
Megbeszélés: A diszkriminatív viselkedés problémát jelent a gyakorlatban tanuló diákok számára, különösen azok számára, akik egy vagy több védett tulajdonsággal rendelkeznek (az Egyesült Királyság 2010-es egyenlőségi törvénye szerint). A jobb oktatásnak a kisebbségi csoportok szempontjait is magában kellene foglalnia, hogy segítsen megszüntetni a diszkriminatív viselkedést az állatorvosi gyakorlatból.
Bővebben ITT.
