Módszerek
Az identitás kialakulását az állatorvosok közösségi médiás történeteinek segítségével narratív módon vizsgálták.
Eredmények
Úgy tűnt, hogy a gyenge szakmai jólét az identitás zavarából ered: nem sikerült következetesen elkötelezni magunkat sem az akadémiai szerepmodellek által értékelt, diagnózisra összpontosító domináns diskurzus, sem a kapcsolati diskurzus mellett, amely a kontextuális kihívások, például az ügyfelek változó igényeinek feldolgozását hangsúlyozza. Úgy tűnt, hogy a munkahelyi stressz felerősíti a tudományos prioritások dominanciáját az önazonosság megértésében, ami tovább rontja az identitászavart. Ugyancsak aggasztó volt az ügyfél “ellenségként” való pozicionálása, ami akadályozta az állatorvosok identitási céljait. A szociális párbeszéd, amelynek célja, hogy támogatást nyújtson az állatorvos és az ügyfél közötti konfliktus során, potenciálisan megerősítette az ügyfél elutasítását az állatorvosi szakmai identitásból, megerősítve a kontextusnak nem megfelelő, nem kapcsolati identitást. Ez rontotta az identitászavart a nagyra becsült “diagnosztikai identitás” és a helyileg értékelt kapcsolati identitás között, és károsan hatott a jólétre.
Következtetések
Az állatorvosképzésben és a posztgraduális szakmai továbbképzésben olyan beavatkozásokra van szükség, amelyek ösztönzik az identitásról való gondolkodást és megerősítik a kapcsolati identitás jellemzőinek értékét. Bővebben ITT olvashat.
