A teljes hallgatói populációból (N=1068) 509 (48 százalék) töltötte ki a kérdőívet. A válaszadók valamivel több mint fele (54%) tapasztalt már valaha mentális betegséget, és a többség az első esetről az állatorvosi iskola előtt számolt be. A hallgatók közérzete szignifikánsan rosszabb volt (p<0,0001), mint az általános lakossági becslések, de nem különbözött szignifikánsan (p=0,2) az állatorvosi szakma becsléseitől. A mentális distressz mértéke a hallgatók körében szignifikánsan magasabb volt, mint az általános népességben (p<0,0001). Annak ellenére, hogy a többség (94%) egyetértett azzal, hogy “Bárki szenvedhet mentális egészségügyi problémáktól”, a hallgatók az általános népesség tagjainál szignifikánsan nagyobb valószínűséggel értettek egyet azzal, hogy “Ha mentális egészségügyi problémáim lennének, nem akarnám, hogy az emberek tudjanak róla” (p<0,0001). A diákok nagyobb valószínűséggel gondoltak öngyilkosságra, de kisebb valószínűséggel tettek kísérletet (p<0,001; p=0,005), mint az átlagnépesség tagjai. Az eredmények értelmezésekor figyelembe kell venni a válaszadás elmaradásának lehetőségét. Ugyanakkor az e vizsgálati populáció és az Egyesült Királyság állatorvosi szakmája, valamint más állatorvostanhallgatói populációk eredményei közötti erős hasonlóságok arra utalnak, hogy nincs jelentős iskolai szintű torzítás. Bővebben ITT olvashat.
A munkával kapcsolatos stresszorokkal való szembenézés
A keresztmetszeti vizsgálat az Egyesült Királyság állatorvos-szakos hallgatóinak mentális egészségéről
Egyetlen brit iskola állatorvostanhallgatóinak jóllétét (pozitív mentális egészség) és mentális egészségi állapotát hitelesített pszichológiai skálák segítségével számszerűsítették. A mentális betegségekkel és az öngyilkossággal kapcsolatos attitűdöket is felmérték. Az eredményeket összehasonlították az Egyesült Királyság általános lakosságára és az állatorvosi szakmára vonatkozó közzétett adatokkal.
